Kávé ízü álomvilág

      HIÁNYZOL!

        Hiányzol. Nem lehet másképp elmondani, nem tudnám hogyan. Csak így, egyszerűen. Hiányzik az illatod, tekinteted, érintésed, ölelésed, te magad! Egész lényed. Reggel van, még nem látok tisztán. Homályos a kép, de ahogy tisztúl, felriad bennem a bizonyosság, hogy csak a függönyön játszó napsugarak csalták elő alakodat. Nem te voltál! Kicsit nehéz levegőt venni, de jó lenne ha itt lennél! Hiányod beindít lelkembe egy különleges érzést, amit háborúhoz hasonlítok, vagy inkább harchoz, végül is mindegy mert a kettő ugyanaz. Az érzések és az ösztönök harca ez. Kérdés melyikük bírja tovább! Erős alkat vagyok, kibírom! Küzdök tovább a reggelekkel, a nap sugaraival, esővel, széllel, lépteimmel. De minek küzdeni? az nem vezet sehova! Mosolygok, mert hirtelen mérhetetlen nyugalom száll rám. Hisz a reggelek téged is megtalálnak, ugyanaz a nap süti a te arcodat is, ugyanazok az esőfelhők áztatnak téged is. Ugynazt a levegőt szívjuk nap mint nap, ugyanaz a szél borzolja hajadat, a csillagok ugyanúgy neked is ragyognak. Lépteim ugyanazt a földet tapossák amin te is haladsz. Így már nem is olyan nehéz! Nem is vagy olyan távol! Csak,tudod?     mégis hiányzol!

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat