Kávé ízü álomvilág

Soha nem késő elkezdeni! Közel a hatvanhoz kezdtem el leírni gondolatokat, jegyzeteket készíteni , amik rögzítik az élet bizonyos pillanatait. Egy adott szituációhoz csak kevés fantázia kell és kész a mondanivaló. Érezd magad jól itt kedves Vendég!

SOSEM KÉSŐ BOLDOGNAK LENNI

      Ott űltem a hatalmas üvegablak előtt és bámúltam hogyan készítik fel a sasmadarat, ellenőrzik ha minden rendben van vele. Izgultam a rám váró hosszú út miatt, de főképpen a gondolattól, hogy hosszú idő után újra otthon leszek. Próbáltam átvészelni az álmosan nyújtózkodó hosszú telet, ami meghatározta utóbbi hónapjaimat. Ismeretlen emberekkel beszélgettem közben, azért jó volt idegenben lenni, beszippantani ott élő emberek titkait amit olyan előszeretettel fednek fel egy idegen előtt. Ha épp nem beszélgettem senkivel, figyeltem arcukat, szerettem elcsípni gondolataikat, kielemezni felfedezett érzéseiket. Szemeimet lecsukva próbáltam felidézni a közelmúltat. Mert rég idegenbe voltam, már hiányzott minden ami az otthon szóhoz fűződhet, de legfőképpen Ő, aki most éppen mélyen alszik több ezer kilométer távolságra. Vagy mégsem? Lehet velem izgulja végig az óceán feletti repülőutat? Visszatérek a jelenbe, a hangosbemondó beszállásra szólítja a járat utasait. Viszlát hideg idegen föld! ... Még nem vagyok otthon, de már nagyon közel. Itt már érezni a tavasz üde illatát, csodaszépnek vélem a fák zöld lombjait, virágoktól dús kerteket, parkokat. Mindez már nagyon hiányzott! Gyűrődötten, fáradtan léptem be a reptér várótermébe magam után vonszolva csomagjaimat. Próbáltam aludni a repülőn de nem ment, így szemeim ködbe láttak a fáradtságtól. Már majdnem elértem a kijáratot amikor nevemet hallottam. Megfordultam a hang felé, egy pillanatra nem kaptam levegőt ahogy a szavak újra eljutottak tudatomig. Csak nem a véletlen űz velem tréfát? Nem, nem, nem lehet Ő aki szólít! Igaz, tudta mikor és melyik járattal érkezem, de mégsem lehet Ő! Szidtam magam, mert ezzel a félig elhangzott mondattal is rá gondolok. Utolsó kép lebegett szemhéjam előtt, az a csók amit elutazásom előtt néhány nappal váltottunk. Fél év telt el azóta! Nem lenne szabad így elgyengűlnöm, talán depressziós vagyok? Valahol azt olvastam, ha a külső és belső egyensúly megbillen akkor a lelki diszharmónia nem csak depressziót hanem fizikai betegséget is generálhat. Igaz, nem vagyok valami nádszál, erős az alkatom de azért most nem szeretnék semmilyen betegséget! És a csoda ott állt előttem! Nem a képzelet babrál velem, szemeim látják, testem érzi meleg közelségét. Hát mégis itt van, eljött eléggé messzire elsőként üdvözölni: - Jól vagy kicsim? kérdezte. Igen, jól vagyok! jött a válasz. Szorosan átöleltem a nyakát és beletúrtam elől kopaszodó ősz hajába. Szám nyitva maradt mert mondani akartam még valamit de mondanivalóm hirtelen elszállt az agyamból. Csak szorosan öleltem azt aki annyira hiányzott! Aki szájon csókolt! Nem nyelves csók volt ez, hanem egy hosszú ajak-ajakra tapadós csók. Kézen fogva kifelé indultunk. Selytelmesen mosolygott rám, szüntelenül csókolta fáradságtól gyűrődött arcomat, zöld rikitó szemeimet, orromat, mindenemet.

    Valamivel később ruhástól zuhantunk az ágyba. Nem tudom mennyi ideig tartott míg felváltva, majd egyszerre lebegtünk a kielégülés, a gyönyör gyöngyvizén. Láttam rajta és éreztem magamon is, hogy mindkettőnknek gyógyír ez a találkozás. Végül győzött a fáradtság uralma, a kielégülés nyugalma és hamarosan mély álom uralkodott fölöttem. De éreztem mennyire hálás, mennyire nem akar elrontani semmit. A sors, az élet vagy nevezzük bárhogy, mindíg dönthet másképpen, beleszólhat munkánkba. Akkor, valamennyi idővel ezelőtt, a lassú tempóból csak egy lökés kellett, hogy elszabaduljanak az érzelmek. Hogy nem csak testünkben hanem lelkünkben is utat találjon az összhang. Most ott fekszik mellette a nő, az a nő aki újra megtanította szeretni, aki kinyitotta a lezárt ajtókat, ezért mindennél hálásabb tud lenni. Feje alá türte párnáját, magához húzott, átkarolt, homlokon csókolt, majd egész halkan, vigyázva arra, hogy ne ébredjek fel, mosolyogva felsóhajtott: sosem késő boldognak lenni !  

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 69
Heti: 111
Havi: 614
Össz.: 190 921

Látogatottság növelés
Oldal: Sosem késő boldognak lenni!
Kávé ízü álomvilág - © 2008 - 2024 - kave-izu-alomvilag.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »