KUTYASZÍV

(Bundás emlékére)

       Tőle csak szeretetet, kedvességet, jót, szépet és hűséget kaptak. Nem is volt szüksége másra csak arra, hogy őt is szeressék. Nem volt szüksége luxus autóra, drága ékszerekre, csillogásra, karrierre. Neki csak arra volt szüksége, hogy ők is legyenek az ő társa, a legjobb barátja, legyenek mellette jóban-rosszban, esőben-napsütésben, ha beteg ápolják, etessék, itassák. Neki is voltak érzései, neki is fájt ha bántották! De semmilyen körülmények között nem hagyta őket magukra, nem hagyta cserben őket, akik a családja voltak. Igen, neki ők voltak a családja, ahogyan ő is hozzájuk tartozott. Hozzá, az asszonyhoz, különösen ragaszkodott, nagy „szerelme” volt. Mert életét mentette meg a pusztulástól. Neki is joga volt az életre itt a Földön akárcsak nekik, embereknek. És az asszony tiszteletbe tartotta jogát, vigyázott rá, óvta. Nemes jellem, egyedi és különleges volt Bundás. Játékossága, feltétel nélküli szeretete és készsége, hogy bármely pillanatban ünnepelje az életet, gyakran ellentétben állt az asszony lelki állapotával. Problémák, terhek, gondok nyomták vállát, néha elveszett a gondolatokban annyira, hogy már nem is volt jelen ... és elcsodálkozik az ember: ilyen személy mellett hogyan tud egy kutya lelkileg egészséges, örömteli maradni. Ő tudott! Mindvégig! Nemes jellem maradni! Valahol a Mennyország és a Föld között létezik egy hely, amelyet szivárvány fénye világosít. Ha egy állat, aki nagyon közel állt valakihez a Földön, örökre elmegy, oda kerül. Legelők és dombok zöldelnek mindenütt ameddig a szem ellát. Kedvencek itt egész nap játszhatnak és futkározhatnak. Mindenük megvan: rengeteg ennivaló, friss víz, ragyogó napfény. Sosem fáznak, nyugalom és béke veszi körül őket. Minden állat aki beteg és öreg volt visszanyeri egészségét és fiatalságát, a sérült, béna állatok újra épek és erősek pont mint amilyennek emlékeinkben látjuk őket. Az állatkák önfeledten boldogak. Egyetlen dolog árnyékolja be örömüket: mindnyájuknak hiányzik az a különleges személy akit hátrahagytak a Földön. A játék azonban folytatódik, mikor egy nap az egyikük hirtelen megáll és a távolba réved. Élénk szemei fürkésznek valamit, törékeny teste megremeg, majd hirtelen szaladni kezd elhagyva társait. Szinte repül a zöld fű fölött, lábai egyre gyorsabban viszik, aztán észreveszi a különleges személyt. Ott van! Az asszony! Még egyszer kedvence csillogó szemébe néz: elvesztette ŐT, Bundást, drága kutyáját, de szivébe mindvégig él és élni is fog mig a Világ világ marad!

 

 

Oldal: Kutyaszív
Kávé ízü álomvilág - © 2008 - 2024 - kave-izu-alomvilag.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat